Fahéj (Cinnamomum verum J.S. Presl. = Cinnamomum zeylanicum Bl.)

///Fahéj (Cinnamomum verum J.S. Presl. = Cinnamomum zeylanicum Bl.)

LEÍRÁS

Zimt/Cinnamon
Babérfélék családja (Lauraceae)

A ceyloni fahéjfa 10-15 m magasra nő meg. Levelei örökzöldek, keresztben átellenesek, tojásdadok vagy megnyúlt tojásdadok, csúcsuk kihegyesedő, szélük ép, lemezük fényes zöld. A levelek főerei jellegzetesen íveltek, a csúcs felé összetartók. A virágok aprók, zöldes-fehérek, a levelek hónaljából eredő, hosszú kocsányú, összetett füzérszerű virágzatokat alkotnak.
Kínában honos rokona a kínai vagy kasszia fahéjfa (C. cassia Blume = C. aromaticum Nees).

ELTERJEDÉS, ÉLŐHELY

Copyright http://www.netherbarium.hu

Copyright http://www.netherbarium.hu

A fa Ceylon szigetén őshonos, termesztik Kínában és a Szunda-szigeteken is. Vízigényes növény.

TRADÍCIONÁLIS FELHASZNÁLÁSOK

Dioszkoridész szerint „… Minden fahéj melegítő, lágyító, érlelő, emésztést és húgyozást segítő hatású. A kéreg megiva vagy mirhával keverve, tamponnak elkészítve és a hüvelybe téve hajtja az asszonyi vérzést és a szülést. Jók minden méreg ellen és a mérges állatok marására és szúrására, elűz mindent, ami elsötétíti a látást, folyóssá és híggá teszi a sűrű nedvességeket.
A fahéj mézzel keverve és felkenve elűzi az orca foltjait. Jó köhögésre, a fejből lefelé tartó folyásokra, vízkórságra, a vesék fájdalmára és bajaira és nehéz, fájdalmas vizelésre. A fahéjat sokféle kenőcshöz is adják. Porrá is törik, borral süteménykéket formálnak belőle és árnyékban szárítják, hogy erejét hosszan megőrizze.”

fahej_metszetSzent Hildegárd szerint a „fahéj nagyon meleg … és mértékkel nedvességet is tartalmaz, de melege olyan erős, hogy elnyomja ezt a nedvességet”. Úgy tartja, hogy ha valaki gyakran eszik fahéjat, abban csökkennek az ártó nedvek „és jó nedveket ád neki”. A fát és a leveleket borban főzve a köszvény és a napos, harmad- vagy negyednapos láz ellenszerének tekinti. „És az az ember, akinek nehéz a feje és tompa, hogy a lélegzet nehezen tör elő és áramlik be az orrán keresztül, az törje a fahéjat porrá és egye ezt a port egy falat kenyérrel, vagy nyalogassa a kezéről és az feloldja az ártó nedveket, amelyek tompává teszik a fejet.”

Jean Valnet szerint illóolaja serkenti a keringési és a légzőrendszert, erősíti a gyomrot, javítja az emésztést, ezen felül antiszeptikus, szélhajtó, féregűző, görcsoldó, vérzéscsillapító és enyhe összehúzó hatással bír. Serkenti a havivérzést, kissé emeli a testhőmérsékletet, stimulálja a nyál-, a könny- és a nyálka-képződést, valamint enyhén afrodisztikus hatású. Jean Valnet általános gyengeség, láz, influenza okozta fájdalmak, megfázásos panaszok, ájulások, légzési nehézségek, járványos betegségek, fertőzések (kolera, tífusz okozta láz), renyhe emésztés, belső élősködők, emésztőszervi görcsök, vastagbélgyulladás, gyomoridegesség, hasmenés, méhvérzés, fehérfolyás, vérköpés, impotencia, elégtelen havivérzés kezelésére ajánlja.

Tradicionális felhasználások

A népi gyógyászatban többek között impotencia, frigiditás, diszpnoé, szemgyulladás, fehérfolyás, cukorbetegség, reumatikus panaszok, sebek, gyulladások és fogfájás kezelésére is használják.

MODERN FELHASZNÁLÁSOK

  • Felhasznált részek: A legfontosabb drogot a csonkolt törzsből fejlődő fiatal hajtások kérge (ceyloni fahéjfa kéreg – Cinnamomi cortex) adja. A hajtásokat kétévente, lehetőleg esőben szüretelik le, mert ekkor könnyebb a kéreg lehántása. A csőszerűen összepöndörödő kéregdarabokat 24 órán át fermentálják, majd megszárítják. A kéregből és a levélből illóolajat is nyernek (Cinnamomi zeylanici corticis aetheroleum, Cinnamomi zeylanici folii aetheroleum) és tinktúrát is készítenek (Cinnamomi corticis tinctura), ezek mellett a gyógyszerkönyvben szerepel a kínai fahéjfa kérgéből desztillált illóolaj (kasszia fahéj olaj – Cinnamomi cassiae aetheroleum) is.
  • Monográfiák, gyógyszerkönyv: A kéregdrogról ESCOP és WHO-monográfia készült, emellett az illóolajokkal és a tinktúrával együtt szerepel a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben (Ph. Hg. VIII.) is.
  • Hatóanyagok: A kéregdrog 1-4 %-nyi illóolajat (elsősorban fahéjaldehidet), nyálkát és cseranyagokat tartalmaz. A levélből nyert illóolaj legfontosabb komponense az eugenol.
  • Gyógyhatások, indikációk: A kéregben található illóolajok antibakteriális, gombaellenes, valamint simaizom-görcsoldó hatásúak. A kéregdrogot a monográfiák diszpepsziás panaszok, enyhébb emésztőszervi görcsök, felfúvódás, teltségérzés, étvágytalanság, valamint hasmenés és elégtelen vérzéssel járó, illetve görcsös menstruáció kezelésére ajánlják.
  • Adagolás: 1 teáskanálnyi kéregdarabot forró vízzel leöntünk, 10 percen át áztatjuk, majd leszűrjük. Napi adagja 2-3 csészényi tea (2-4 g kéreg). Az illóolaj napi adagja 0,05-0,2g.
  • Mellékhatások, ellenjavallatok: A megadott adagban nem gyakoriak, a fahéjaldehid ritkán bőr- és nyálkahártyairritációt válthat ki. Terhesség idején használata nem ajánlott! Nagy dózisban csökkentheti a vércukorszintet.
2018-05-04T12:19:19+00:00 2018. 02. 09.|0 hozzászólás

Hagyj üzenetet

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..