Citromfa (Citrus lemon (L.) Burm.F.)

///Citromfa (Citrus lemon (L.) Burm.F.)

LEÍRÁS

Zitronenbaum/Lemon
Rutafélék családja (Rutaceae)

A szűkebben vett citrom- és narancsfélék alakköre meglehetősen bonyolult, annál is inkább, mivel illóolajban gazdag, jó illatú terméseiket az idők során nemesítették, megváltoztatták. A citromfa kis termetű, kerekded koronájú, tövises fácska. Levelei széles elliptikusak, csúcsuk kihegyesedő, nyelük szárnyalt. A virágok többnyire fehérek, ötszirmúak, az ágvégeken fejlődnek. Termései a mindenki által ismert, 6-12 cm átmérőjű, ovális, savanyú citromok.
A citrom közeli rokonai a narancsfák (édes narancs: C. sinensis (L.) Osbec = C. aurantium L. var. Dulcis L.; keserű narancs: C. aurantium L. ssp. aurantium L.), leveleik elliptikusak, terméseik a közismert narancsok.
Szintén ebbe a rokonsági körbe tartoznak a mandarinok (pl. C. reticulata Blanco).

ELTERJEDÉS, ÉLŐHELY

Copyright http://www.netherbarium.hu

Copyright http://www.netherbarium.hu

A citrusfélék őshazája Kelet-Ázsia és Kína, de a törzsalakok már az ókorban átkerültek a Földközi-tenger mellékére, ahol azóta is termesztésben vannak. Szintén nagy tömegben termesztik szinte minden szubmediterrán – mediterrán éghajlatú vidéken, így Kaliforniában, Floridában, Mexikóban, Argentínában és Equadorban is.

TRADÍCIONÁLIS FELHASZNÁLÁSOK

Dioszkoridész a következő, általánosan érvényes jellemzést adja valamelyik, közelebbről be nem azonosítható citrusféléről: „… magjai borral megiva jók minden méreg ellen és hajtják a székletet. A magok főzetével vagy a nedvvel a szájat mosva kellemes édes lélegzetet csinál. Hasznosan ehető terhes asszonyok gonosz levegőjére is. A ruhák közé akasztva megvéd a molyoktól.”

A citrusfélék közül Hildegard von Bingen egyedül a citromról ír, de nem az általánosan ismert vékony héjú citromról, hanem a sokkal nagyobb, akár két kilósra is megnövő cédrátról (C. medica L.), amit bibircses, vastag, aromás héjáról lehet megismerni, s ami alig tartalmaz gyümölcshúst. Ez az apátnő szerint meleg és a szűziesség szimbóluma. A levelek boros főzetét és a gyümölcsöket is láz ellen ajánlja fogyasztani.

citrusHieronymus Bock külön fejezetben tárgyalja a cédrátot és a citromot, illetve a narancsot, bár az általa leírt hatások nagyjából megegyeznek egymással: „A görögök és arabok itt nem értenek egyet, mi Galénoszunkkal maradunk, aki azt írja, a termés hideg természetű. Ezt csakis a termésre, s nem a kéregre vagy magokra kell érteni, melyek szárítanak és kissé melegítenek, s inkább az orvosokat, mint a szakácsokat szolgálják… A kéreg, mondja Galénosz, száraz a második fokon, de hőmérséklete közepes … A belső fehér héj sűrűbb és durvább szubsztancia, nyálkás, evégett hideg. A mag keserű, szárít és emészt, meleg és száraz a második fokon. A savanyú nedv hideg és száraz a harmadikon… A szirup erősíti a szívet és a gyomrot, elűzi a szomorúságot és fáradtságot, a szív remegését és verését, elűzi és jobbítja a gyomor gonosz, büdös nedveit, kellemes lélegzetet csinál és nagyon jó mérges és pestises lázakban… Ami a cédrátok erejéről és hatásáról elmondatott, elmondható a citromokról is. Mert ezek is ellentétes szubsztanciákat hordoznak magukban. A külső keserű kéreg meleg és száraz. A fehér hús hideg és nyálkás. A savanyú nedv száraz, hideg, szétoszlató, s mivel szubtilis és illékony, hamar áthat. A mag meleg és száraz. A citromokat minden részükkel használják. Nyers nedvüket és szirupjukat készítik, mindkettő hűt, szárít, megvéd a nedvek romlásától, erősíti a szívet, megöli a férgeket, jó forró és mérgező lázakban, biztosan és sikeresen használható vesekő ellen. A cédrátot és citromokat inkább az orvoslásban, mint a konyhában használják. Az asztalra mindkettő étvágygerjesztőként kerül. A kemény kéreg nehezen emészthető, ahogyan a fehér is, ami hideg és flegmatikus, ahogyan már elmondatott. A nedv és a magvak a testben használva mindenféle mérgek ellen és az étvágy gerjesztésében becsesek… A cédrát kérge borral megiva kihajtja a nyálkát a gyomorból, belekből és a májból. A kéreg borral vagy ecettel megfőzve és a szájat ezzel öblítve frissen és tisztán tartja a fogakat és kellemes lélegzetet csinál. A citrom nedvéből vizet égetnek, ami hasznos a mondott lázakra, megöli a bélférgeket és szétőrli a követ. A cédrátok és citromok magja megöli a férgeket, ellenáll a méregnek és jó skorpiócsípés ellen. Egyben is meg lehet inni, vagy porrá törve, vagy benedekfű, ördögszem, veronika, angelika, acsalapu, narancs vagy hasonló vizekben oldva. Matthiolus azt írja, ha az ember az éretlen citromok savanyú nedvéből 3 latnyit malváziával bevesz, nagyszerű szert kap vesekő ellen. A cédráthéjakból csinált füst jó a pestises levegő ellen. A citrom nedvéből égetett vízzel az arcot mosva tisztává teszi azt, hasonlóan elűz más foltokat is a testről.”

Copyright http://www.netherbarium.hu

Copyright http://www.netherbarium.hu

„Ami a citromokról leíratott, az a narancsokra is értendő. A narancsok héja forró természetű, mint maga Simeon Sethi megállapítja és a tapasztalat is ezt bizonyítja, jó a gyomor sűrű hideg nedvességére, amit szétoszlat és kivezet. Az okos gyógyszerészek e héjat cukorba mártják és ez egészséges étek a gyomor minden hideg bajára. Az édes narancsokat biztosan lehet adni a mell és az oldalak betegségeire. Belső forró lázra a savanyú narancsok a legkényelmesebbek, mivel oltják a szomjat és a természetellenes forróságot, ellene vannak a romlásnak, erősítik a szívet és hajtják a húgyot. Bélférgek ellen végy savanyú narancsokat, vágd ketté, öntsd le keserűmandula olajával és süsd meg. Így megsütve tedd a köldökre, vagy nyomd ki a nedvét és add inni, segít. A narancsvirágokból vizet égetnek, ami megiva hajtja az izzadást. Ahogyan a citromok, a narancsok különféle részei is más minőségűek. Mert a kéreg és a magok melegek és szárítók. A fehér héj nyálkás. A híg nedv, ha édes, kevés melegséget hordoz, nedvesít és jó gümőkórra. Ha savanyú, akkor hűt, szárít, áthatol, szétoszlat, lágyít, megvéd a romlástól. Ha borsavanyú, akkor bár hideg, de nem annyira, mint a savanyú. Az apotékákban főképpen a virágokat és a terméseket használják, magukban. A virágokból vizet desztillálnak, mely nemcsak kellemes illatú, de jó pestises és gonosz mérgező lázakra. Mert hatalmasan hajtja az izzadást, erősíti a szívet és az élő szellemet. E vízen kívül szirupot is csinálnak a savanyú és az édes narancsokból, s a héjat is befőzik. A befőzött virágok erősítik a szívet és ellenállnak a mérgeknek. A befőzött héj hasznos a hideg és beteg gyomorra, elűzi a nagy görcsöket. Az édes szirup jó oldalfájásra. A savanyú forró lázakra, véd a romlástól, oldja a szomjat és a forróságot, erősíti a szívet, csillapítja az émelygést és hányást, jó ájulásra. A magot mérgek ellen becsülik sokra, hatalmasan öli a férgeket is. Ugyanezt teszi a száraz héj is, porrá törve vagy csak megiva. A száraz héjat borral főzik, míg a harmada el nem fogy, ez becses és biztos szer kólikára. A magok és a belső héj más erényeit fentebb megfelelően leírtuk…”

Manapság a nyugtató hatású narancsvirágokat- és leveleket is egyre gyakrabban használják, Jean Valnet szerint szívizomgyengeség, szívgörcsök, szívdobogás, krónikus hasmenés, valamint idegesség, álmatlanság, ideges eredetű emésztési zavarok kezelésére alkalmasak.

 

MODERN FELHASZNÁLÁSOK

  • Felhasznált részek: Manapság leginkább a citrom termésének héjából nyert illóolajat (citromolaj – Citri aetheroleum vagy Limonis aetheroleum), az érett keserű narancs héját (Aurantii amari epicarpium et mesocarpium) és az ebből készült tinktúrát (Aurantii amari epicarpii et mesocarpii tinctura) használják. Emellett említést érdemel a narancsvirág (Aurantii amari flos) és a belőle készült illóolaj (narancsvirágolaj – Neroli aetheroleum vagy Aurantii amaris floris aetheroleum) is. Az édes narancs, illetve a mandarin héjából mechanikai eljárással, hőkezelés nélkül vonják ki az illóolajat (Aurantii dulcis aetheroleum, ill. Citri reticulatae aetheroleum).
  • Monográfiák, gyógyszerkönyv: A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben (Ph. Hg. VIII.) az összes felsorolt drog hivatalos.
  • Hatóanyagok: A citrom termésének minden része illóolajokat (limonént, terpinéneket, pinéneket), kumarinokat (limettin, bergamottin), flavonoidokat (heszperidozid, naringozid, eryodictyozid), valamint C-vitamint, nyálkát és Ca-oxalátot tartalmaz. A többi felsorolt drogra elsősorban az illóolaj jellemző, a speciális illatot adó komponensek mellett a fő összetevő rendszerint a limonén.
  • Gyógyhatások, indikációk: A citromolajat és ritkábban a mandarinolajat is magisztrális és galenusi készítmények ízesítésére használják. A narancshéj és tinktúrája keserűanyagtartalmánál fogva emésztést serkentő, étvágyjavító hatású. A citromokat és narancsokat manapság leginkább az őszi-téli időszakban C-vitamin pótlásra, az immunrendszer erősítésére használják.
  • Adagolás: Az illóolaj napi adagja 1-3 cseppnyi, a narancshéj napi adagja 4-6 g.
  • Mellékhatások, ellenjavallatok: Egyes esetekben (pl. bergamottolaj, narancshéj) allergiás reakciók, valamint (narancshéj) fotoszenzibilizáció előfordulhat. A narancshéj használata a többi keserűanyagtartalmú droghoz hasonlóan gyomor- és nyombélfekély esetén ellenjavallt.
2018-05-04T12:19:19+00:00 2018. 04. 01.|0 hozzászólás

Hagyj üzenetet

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..