"Betegségek nem léteznek, csak beteg emberek", az energiagyógyászok és fõként a virágeszenciákat használók filozófiáját a fenti mondat írja le a legjobban.

Az energiagyógyászat modern ágai, a homeopátia, az akupunktúra, a kineziológia és a meditáció az életerõt a fizikai test fenntartójának és összehangolójának tekintik, céljuk az energiamintázatok közvetlen átalakítása, a belsõ egyensúly kialakítása és a betegség legyõzése különbözõ stimuláló technikák által. Hitük szerint a konvenciális gyógyszeres kezelések csak az energiaváltozások tüneteit kezelik. Az akadénikus orvoslás ugyanakkor az "életerõ" puszta létét is elutasítja. Mivel e rejtélyes energiamezõ nem mérhetõ pontosan, az eszenciák használata során sokakban felmerül a kérdés, hogy rendelkeznek-e egyáltalán a szakirodalomban leírt hatásokkal.

A modern korban a potencializált növényi eszenciák gyógyító tulajdonságait a bakteriológus és homeopata Dr. Edward Bach fedezte fel, aki az orvostudományban és az intuitív diagnózisban való jártasságát felhasználva fejlesztett ki 38-féle gyógyító virágeszenciát. Mivel Dr. Bach kutatási jegyzeteit nem hagyta az utókorra, ritkán tartott elõadásokat és fõként intuitív diagnosztikát alkalmazott, a növények kiválasztását és a hozzájuk társított különféle energiákat rejtélyes homály fedi.

Manapság az eredeti 38 eszencián kívûl ausztrál, kaliforniai, alaszkai, himalájai, skóciai (Findhor) és yorkshire-i (Bailey) eszenciasorozat is létezik, s ezeknél is elterjedtebbek a médiákban gyakran szereplõ gyógyítók pl. Jan de Vries kevert virágeszenciái. A világon majdnem mindenhol készítenek szín-, fény-, drágakõ-, kristály- és csakra-eszenciákat is. A gyógyírek száma megdöbbentõ, s nehezen elképzelhetõ, hogy e rengeteg eszencia lényegesen különbözne egymástól. A témáért rajongók szerint a gyógyírek hatóerejét a Föld különbözõ részein eltérõ energiasugárzás, a talajok ásványianyag-összetétele, a begyûjtési idõ, a gyógyírek elõállítása, használata együttesen alakítja ki. Talán sok gyógyító ezért is ragaszkodik a kipróbált, tesztelt, jól kategorizált és viszonylag kis számú Bach-féle sorozathoz, melynek tagjai sokuk szerint gyógyírként szolgálhatnak a konvencionális kezelésre nem reagáló krónikus betegségekre is.

Steve Ball, az oxfordi Bach Központ munkatársa hangsúlyozta, hogy ezek a virág-esznciák csak terápiás kiegészítõk és nem minden betegséget gyógyítanak meg. Steve szerint az a fontos, hogy a gyógyírek segítenek megérteni az élet célját, szelíden hatnak az érzelmekre és a pszichére, képessé teszik az embert arra, hogy szembenézzen problémáival. A Központ Dr. Bach eredeti célját próbálja megõrízni, ugyanakkor heves viták folynak az eszenciákat övezõ világméretû reklámhadjárat helyességérõl. Talán azért kapták a kritikák oroszlánrészét éppen a Bach-eszenciák, mert ezek a legismertebbek, legkönnyebben hozzáférhetõk és a Bach Központ nem pénzcentrikus szellemisége természetszerûleg ellentétben áll az eszenciákat gyártó Nelson's cég üzletpolitikájával. A felhozott vádak felvetik az örök kérdéseket: hasznos-e egyáltalán az alternatív gyógyítás és ha igen, akkor milyen értéket képvisel, s kell-e egyáltalán fizetni azoknak, akik holisztikus szerekkel gyógyítanak.

Sajnos a témában mindmáig kevés a tudományos igényû vizsgálat született, s ezek is mind nagyságrendjük, mind eredményeik tekintetében meglehetõsen korlátozottak. Ennek ellenére tény, hogy a növényeszenciákat sok ember hasznosnak találja.

A Bach Centrum okleveles kurzusokat tart azok számára, akik a sok jó hatással bíró, mellékhatásoktól mentes gyógyírek használatát praxisuk részévé kívánják tenni, de az eszenciák tanfolyamok elvégzése nélkül is használhatók, a hippokrateszi orvoslás "sohase árts" elvét követve.