LEÍRÁS

Senna/Senna
Pillangósvirágúak családja (Fabaceae)

A szennák 0,5-1,5 m magasra megnövő, egymásra nagyon hasonlító, közeli rokon cserjék, sokan nem is tartják jogosnak a két faj elkülönítését. Leveleik 3-7 pár levélkével párosan szárnyasan összetettek, a levélkék épek és ép szélűek, széles-lándzsásak vagy lándzsásak. Virágaik élénksárgák, felálló levélhónalji fürtökben állók. A termés 2-4 cm hosszú, 1 cm széles, barna hüvely.

ELTERJEDÉS, ÉLŐHELY

Copyright http://www.netherbarium.huA C. angustifolia (Tinevelly-szenna) Szomáliában és az Arab-félszigeten őshonos, a C. senna (alexandriai v. khartumi szenna) őshazája Szudán és Nyugat-Afrika. Mindkét fajt széles körben termesztik, elsősorban Dél-Indiában (Tinevelly tartomány), illetve a Felső-Nílus vidékén (C. senna).

Copyright http://www.netherbarium.hu

TRADÍCIONÁLIS FELHASZNÁLÁSOK

Hieronymus Bock szerint „E növény jó meleg és szárító hatású, csak a testben használják purgálásra, főképpen a hüvelyeket a magokkal, azután a leveleket. Az arabok szerint meleg a második fok kezdetén és száraz az elsőn, Fernelius a második fok kezdetén tartja melegnek és száraznak, s a hüvelyeket és a magokat erősebbnek mondja, mint a leveleket. Valamelyest keserűek, jól tisztítanak, purgálják a fekete és elégett epét és a nyálkákat. Jóféle purgálói a beleknek, a gyomornak, a lépnek és a szomszédos szerveknek, mondja Fernelius. Jól szolgál ótvar, sömör, bőrbajok, hosszan tartó lázak, szédülés, szélütés, hascsikarás, fejbetegségek, rossz látás, gyenge és rossz hallás orvoslására is, mert módfelett tisztítja a főt és az érzékszerveket. Azt mondják, sok szelet és hascsikarást támaszt, de nem önmagától, hanem mert a sűrű és sokszor csípős anyagok, amelyeket kivezet, nem hajthatók ki káros hatások nélkül. Nem veszélyes purgálószer, nem sérti meg a beleket, mint a kutyatej … és más szerek, nem okoz vérzést sem, hanem biztosan használható gyerekeknél, öregeknél és terhes asszonyoknál is, ha a szükség megkívánja. De hatásában valamelyest lassú és ellene van a gyomornak. Ezért szükség esetén a gyomrot erősítő szereket kell hozzáadni, fahéjat, gyömbért, szegfűszeget … Laxáló szerekkel is beadható, hogy fájdalmak és görcsök nélkül hasson, mint jóféle hús- és tyúklevessel, vagy mazsola főzetével. Ugyanígy édesgyökér, angyalgyökér, mazsolák …, violák, jojoba, füge, édeskömény és ánizs főzetével. Ekkor vagy be kell áztatni a szennát, vagy felforralni és keveset főzni Minden kihajtó szerek között nincs hasznosabb és kevésbé káros az embernek, mint a szenna. Főzete kihajtja a nyálkát, az elégett epét, tisztítja a vért, megvidámítja a szívet és minden belső szervet. Én így készítem el: veszek három lat szennafüvet, kidobom belőle a durva szárakat és egyebeket, tisztára mosom, megfelelő edénybe teszem, hozzáadok egy apróra vágott gyömbérdarabot, 12 szegfűszeget, fél lat édesköménymagot és ugyanennyi ánizsmagot. Ezeket, amikor szükség van rá, vízben vagy borban főzöm kétharmadára, egy kendőn leszűröm, sok vagy kevés cukrot adok hozzá és esténként jó italnyit adok belőle a betegnek, amikor lefekszik, s reggel éhgyomorra ugyanennyit megmelegítve és három-négy órát ráböjtöltetek. E szer károk nélkül rendelhető gyermeknek vagy öregnek is, gyermekágyasnak is, akinek áldott szer, de ekkor nem szabad cukrot adni hozzá. Sokan kevés megtört rebarbarát is tesznek hozzá, s annál derekabban megfűszerezik. Szerapiusz azt írja, hogy negyed lat porrá törve, tyúklevessel bevéve hasonló hatású. Forró lázra a következő főzetet kell készíteni: Végy másfél avagy harmadfél lat tisztított szennalevelet, fél marok szamócafüvet, négy ujjal összecsippenthető viola-, atracél- és borágóvirágot, 3/4 vagy 1 latnyi édesgyökeret, vágd ezeket apróra, tedd egy zsákba, önts rá leszűrt mazsola … levest két iccével, áztasd egész éjjel, majd adj belőle 4, 5 vagy 6 lattal. Mesue azt mondja, ha szennaleveleket kamillavirágokkal lúgban főz az ember és ezzel mossa a fejét, az nagyon jó az agynak, az arcnak és a szemnek és elűz minden melankolikus lázat.”

A szennák különféle részeinek legfontosabb hagyományos felhasználása a hashajtás.

MODERN FELHASZNÁLÁSOK

  • Felhasznált részek: Gyógyászati célra a leveleket (szennalevél – Sennae folium) és a terméseket (alexandriai szenna termés – Sennae fructus acutifoliae, Tinevelly szenna termés – Sennae fructus angustifoliae) gyűjtik és szárítással tartósítják.
  • Monográfiák, gyógyszerkönyvek: Mind a levélről, mind a termésekről pozitív E-monográfia, valamint ESCOP- és WHO-monográfia is készült, és szerepelnek a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben (Ph. Hg. VIII.) is.
  • Hatóanyagok: A szennák legfontosabb hatóanyagai antraglikozidok (szennozid A, B, C, D), emellett nyálkát, cseranyagokat és keserűanyagokat is tartalmaznak.
  • Gyógyhatások, indikációk: A monográfiák eseti (nem krónikus) székrekedés rövid távú (lehetőleg egyszeri, de legfeljebb 2 hetes) kezelésére ajánlják. A szennadrogok kizárólag hashajtó szerként használatosak, részben székrekedés kezelésére, részben a béltraktus megtisztítására. A mellékhatások csökkentésére sokszor görcsoldó és szélhajtó hatású drogokkal (borsmentalevél, édeskömény) keverik.
  • Adagolás: Az antraglikozid-tartalmú hashajtókból mindig a lehető legkisebb, már hatásos adagot kell használni. A levéldrog ajánlott napi adagja 1,5-6 g, a termésé 0,5-2 g, a vizes kivonatot 12 órás hidegvizes áztatással a legcélszerűbb elkészíteni.
  • Mellékhatások, ellenjavallatok: 10 év alatti gyermekeknél, illetve a terhesség és a szoptatás ideje alatt nem használhatók. Kontraindikált gyulladásos bélbetegségek (Crohn-betegség, vakbélgyulladás, irritábilis bél), bélelzáródás és szűkület, ismeretlen eredetű hasi fájdalmak, valamint kiszáradás és elektrolit-hiány esetén. Kúraszerű alkalmazása nem ajánlott, 2 hétnél hosszabb időn keresztül nem használható! Túladagolva hasi görcsöket és fájdalmat okozhat.