1. A megfelelő eszencia kiválasztása

Ez elég gyakori, amikor valaki ismerkedik a Bach-virágterápiával. Mivel a Bach-terápia “archetipikus” lelkiállapotokat ír le, joggal érezhetjük, hogy az egyik jobban, a másik kevésbé, de végső soron mindegyik illik ránk. Ilyenkor különösen fontos szem előtt tartani, hogy a Bach-virágterápia elsősorban az akut, pillanatnyilag fennálló érzelmekkel foglalkozik, és nem azokkal, amelyek “máskor elő szoktak fordulni”.
Természetesen, sőt Dr. Bach egyik nem titkolt célja éppen az volt, hogy olyan módszert adjon az emberiségnek, amellyel lehetővé válik, hogy mindenki saját maga “vállalja a felelősséget” a betegségéért. Ez természetesen nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy amikor szükségét érezzük, tapasztalt, képzett terapeuta segítségét kérjük, aki mintegy kívülről nézve a problémáinkat, segíthet új szempontok, célok, hangsúlyok megfogalmazásában, de a belátás és a gyógyulás végső soron mindig rajtunk múlik.
Nem. Az eszenciákat nem lehet túladagolni és a rosszul kiválasztott eszenciák esetében is a legrosszabb, ami történhet, hogy nem hatnak, nem történik változás.
Nincs konkrét tól-ig érték meghatározva, de a tapasztalatok szerint akkor a leghatásosabb a keverék, ha minél kevesebb összetevőből sikerül összeállítani. Ennek megfelelően ideális esetben akár egyetlen eszenciára is le lehet szűkíteni szűkíteni a problémát. A felső határ tekintetében érdemes Dr. Bach iránymutatását alapul venni, aki 5-6 eszenciában határozta meg a felső határt, bár manapság is vannak olyan szerzők, akik 12-15 összetevőből álló keveréket is elfogadhatónak tartanak.
Nem tudunk róla, hogy lennének ilyen egymás hatását gyengítő vagy akár kioltó párosítások, ugyanakkor nehezen elképzelhető, hogy valakinek egyidőben legyen szüksége pl. Kisezerjófűre és Szőlőre.
Egyrészt ennek értelme sincs (lásd az előző 1/5. számú kérdést), másrészt azonban bizonyos veszélyeket is hordozhat magában egy ilyen keverék: előfordulhat, hogy érzékenyebb, emócionálisan labilisabb személy nehezen, vagy egyáltalán nem képes feldolgozni az így “ömlesztve” kapott impulzusokat. A minél kevesebb eszencia összekeverését javasló szerzők gyakran hangsúlyozzák, hogy az a jó, ha a betegnek minél kevesebb problémával kell egyszerre szembenéznie, így erői, energiái nem forgácsolódnak szét.
Igen lehet. Ha valaki tudja, hogy olyan helyzetbe kerülhet, ami meg szokta viselni, felkészülhet rá a megfelelő eszenciák segítségével.
A típusgyógyírek a Bach-terápia kialakulásának korai szakaszának “maradványai”, amikor még Dr. Bach úgy gondolta, hogy 12 olyan alap lelkiállapot van, amelyek meghatározzák a világ dolgaihoz való viszonyulásunkat. Később a típusgyógyírek elvesztették “típus”-jellegüket és Dr. Bach utolsó munkáiban már szervesen beilleszkedtek a Segítő eszenciák közé, olyannyira, hogy utolsó nagy összefoglaló tanulmányában (A Tizenkét Gyógyító és más orvosságok) lényegében már nem is különbözteti meg Típus és Segítő gyógyíreket (bár megjelöli csillaggal a típusgyógyíreket). Ez természetesen nem zárja ki kazonban annak a lehetőségét, hogy bizonyos “alkati” problémák esetében egy-egy eszenciát “típus”-gyógyírként alkalmazzunk.
Nem. A “rosszul”, vagyis nem az elérendő célnak megfelelően összeállított eszencia egyszerűen hatástalan marad.
Ilyen a Bach-terápiában is előfordulhat, hiszen minden terápiás tanácsadás két ember, két szubjektum között kialakuló kölcsönviszony. Ebben a helyzetben az is előfordulhat, hogy a két tanácsadáson a problémának más és más aspektusai kerülnek előtérbe, mást és másképp mondunk el a terapeutának, bizonyos dolgok akár nem is kerülnek szóba. Az ilyen helyzeteket jobb eleve elkerülni, így nem érdemes sem a terápiát, sem pedig a terapeutákat “próbára tenni”. A legjobb, ha találunk egy számunkra elfogadható terapeutát, és egyedül az ő tanácsait követjük.
Nem lehet. A Bach terápia egy kivételével nem ismer a homeopátiában bevett “bevált indikációkat”. A Bach-terápia álláspontja szerint minden ember és minden szituáció szubjektív megélése annyira különbözhet, hogy a hasonló, vagy akár azonos tünetekből sem lehet egyértelműen arra következtetni, hogy ugyanaz az eszenciakeverék jó lesz két különböző embernek. Ez alól az egyetlen már említett kivétel az Elsősegély cseppek, amely Dr. Bach eredeti “receptje” vészhelyzetek esetére, és mára a sorozat egyenértékű, önálló tagjává vált.
Természetesen erre van lehetőség, ugyanakkor a Bach-terápia és az angliai Dr. Edward Bach Központ az eszenciák beszélgetéssel történő kiválasztását ajánlja. Bővebben lásd a más módszerekkel való kombináció lehetőségeinél.
Nem. Az eszenciák pontos kiválasztásához mindig szükség van a személyes kontaktusra, a beteg viselkedésének, beszédjének, öltözködésének, stb. felméréséhez. Erre a telefonon vagy levélben történő “esetleírás” nem elegendő.
Nem. Az eszencia hatását növeli, az egyensúly helyreállítását gyorsítja a belátás, de nem feltétlenül szükséges a hatásossághoz (pl. gyerekek esetében ez szinte ki is zárható).
A lelki élet vonatkozásában akkor beszélünk zavarról, ha az illető boldogtalan, elégedetlen az élete menetével, vagy esetleg úgy érzi, hogy nem ő irányítja az életét, és ettől ő rosszul érzi magát. Tágabb értelemben pedig hiba minden olyan viselkedésmód, ami az ilyen helyzeteket, érzelmeket konzerválja, és ezáltal hozzájárul a boldogtalanság tartóssá válásához, valamint elsősegíti fizikai tünetek kialakulását.
Jelenlegi ismereteink szerint nem. Lásd az 1/5. kérdést.
Az eszenciák kiválasztását általában is, de akut betegségek esetében különösképpen az aktuális lelkiállapot határozza meg, vagyis az amit a beteg “éppen akkor” érez.
Lényegében ebben az esetben is az az irányadó, amit a beteg az adott pillanatban érez. Ugyanakkor a terápia előrehaladtával felszínre kerülhetnek olyan személyiségvonások, pszichés jellemzők, esetleg nagyon régi, már félig-meddig elfelejtett vagy elfojtott lelki sérülések, amelyek nem kapcsolódnak az aktuális lelkiállapothoz, sokkal inkább egyfajta alapbeállítottságot tükröznek. Ilyen esetekben az e problémák megoldását segítő eszenciákat is érdemes beválogatni a keverék összetevői közé.
Ez az egyéni körülmények függvényében változik. Az akut betegségek eseténben általában pár nap, esetleg egy-másfél hét, krónikus betegségek esetében természetesen több, néhány hónap, esetleg akár egy év is lehet. Ilyen esetekben elfogadott az a nézet, hogy a gyógyulás kb. annyi hónapot vesz igénybe, ahány éve a betegség kialakult.

2. Elkészítés, tárolás, eltarthatóság

Az alapul szolgáló eszenciákon (stock bottle) kívül csak gyógyszertári folyadéküvegre, cseppentőre, tiszta vízre és némi (a tartósításhoz szükséges) alkoholra van szükség, bár ez utóbbi el is hagyható.
A 30 ml-es üveget meg kell tölteni a tiszta vízzel, esetleg egy kevés alkoholt (legjobb, ha erre a célra brandy-t választunk) tehetünk hozzá, és ebbe kell minden kiválasztott eszenciából két-két cseppet tenni (lásd még a 3/1. számú kérdést).
Dr. Bach munkáiban tiszta patak- vagy forrásvízről beszél, ugyanakkor leírja, hogy szükséghelyzetben vezetékes víz is használható. Ajánlásai is elsősorban az anyaeszencia (mother tincture) elkészítéséhez nyújtanak támpontokat, a keverékek elkészítéséhez szinte bármilyen “élő” víz felhasználható. Ma a Dr. Edward Bach Központ is inkább a szénsavmentes természetes ásványvizeket ajánlja, ugyanakkor maga Dr. Bach is mereven elzárkózott például a desztillált víz használatától.
Ez a megközelítés logikusnak hangzik, ám hatóanyagelvű szemléletet tükröz, ezért a Bach-terápia esetében nem állja meg a helyét. A vízzel történő elkészítés és bevétel nem önkényes előírás: a víz az a hordozó közeg, amely a virágok rezgését a tárolja és a szervezetnek átadja. Noha a hígitatlan bevétel során is tapasztalunk gyógyhatást, ez a tapasztalatok szerint inkább enyhébb a hígitottnál.
Az előző kérdés után ez a felvetés is logikusnak tűnhet, de a válasz ebben az esetben is nem. Dr. Bach a homeopátiás potenciálok tulajdonságainak figyelembevételével, hosszú kísérletezés után és számos tapasztalat elemzésével határozta meg a legmegfelelőbb hígitási arányt, amelytől nem érdemes sem “lefelé”, sem pedig “felfelé” eltérni.
Tulajdonképpen bármilyen 40% körüli alkoholtartalommal rendelkező folyadék alkalmas a célra, maga Dr. Bach a brandy-t javasolta abból kiindulva, hogy alapanyaga (szőlő) és érlelési eljárása (tölgyfahordó) több eszenciával is összekapcsolja.
Bár az eszenciák alkoholtartalma olyan csekély, hogy nem igazán indolt más anyagot választani, ha ez mégis elkerülhetetlen (pl. egyéni táplálkozási szokások miatt), tartósítás céljára a gyümölcsecet (pl. almaecet) is használható.
Ebben az esetben egy hat eszenciából álló keverék alkoholtartalma kb. 1-2% (egy konyakmeggy alkoholotartalmának a töredéke), amennyiben a cseppeket nem közvetlenül, hanem valamilyen folyadékban vesszük be, ez az alkoholtartalom gyakorlatilag kimutathatatlanná válik.
Hűtőszekrényben tárolva másfél-két hétig.
Nem. Mivel a Bach-terápia nem anyagi módszer, nincs túlzott jelentősége a “pontos” adagolásnak. Mivel teljesen ártalmatlan módszerről van szó, nem okoz semmiféle problémát, ha elszámoljuk magunkat.
A szükséges fertőtlenítés és a korábbi keverék rezgésének semlegesítése után az üveg újrafelhasznáható. Mindkét célra megfelel, ha a kiürült üveget és a cseppentőt 10 percig főzzük.
Lehet, de nem érdemes, Dr. Bach sem tett ilyen megkülönböztetést. Ha vannak olyan eszenciák, amelyek megítélésünk szerint “fontosabbak” a többinél, érdemes lehet elsőként egy csak ezeket tartalmazó keveréket összeállítani, a “kevésbé fontosakat” pedig akkor adni, amikor ezek a problémák már megoldódtak.
Mivel a szedés gyakoriságát mindig egyénileg kell mérlegelni, erre a kérdésre nem adható pontos válasz. Az alapnak tekintett napi 4 alkalommal 4 cseppes adagolást alapul véve a 30 ml keverék kb. 4 hétig elegendő.
Lehetni lehet, de nem érdemes (lásd a 2/5. számú kérdést). Azt is ki kell hangsúlyozni, hogy a Bach-eszenciák elkészítésének sajtosságaiból adódóan nehéz minden egyes eszenciára érvényes arányokat, százalékokat megállapítani, s bár az angliai sorozat esetében történtek ilyen kísérletek, ezek bevallottan az engedélyek megszerzéséhez szükséges lépések voltak.
A törzseszenciák (STOCK BOTTLE) gyakorlatilag korlátlan ideig megőrzik minőségüket, mivel tiszta brandyben vannak tartósítva. A beteg által szedhető keverékek eltarthatósága aszerint változik, hogy mennyi alkoholt tartalmaznak, általában egy-másfél hónapot szokás megadni. Amennyiben a keverék nem tartalmaz alkoholt (vagy más tartósítószert – lásd a 2/7. számú kérdést), maximum másfél-két hétig tartható el.
Az eszenciásüvegeket lehetőleg fénytől, sugárzó hőtől és elektromos háztartási gépek (pl. mikrohullámú sütő, televízió, számítógép) távol, szobahőmérsékleten kell tárolni.
Amennyiben ez csak rövid ideig történik meg, akkor nem árt, bár ezt lehetőleg el kell kerülni.
Természetesen lehet, az eddigi tapasztalatok szerint az utazás körülményei nem befolyásolják az eszencia minőségét.
Az eszenciakeverékeket nyugadtan lehet “utaztatni”, mire a szélsőséges hőmérsékelet kárt tehetne bennünk, általában el is fogynak. A törzseszenciákkal (STOCK BOTTLE) már érdemes óvatosabban bánni, és nem kitenni őket hosszabb időre ilyen körülményeknek, bár egy-két napot azok is károsodás nélkül elviselnek.
A tapasztalatok szerint az alternatív módszerek is hatékonyan alkalmazhatók, de hatásuk erőssége nem éri el a hagyományos alkalmazás erősségét, ezért használatuk elsősorban olyan esetekben ajánlott, ha valamilyen külső körülmény (pl. ájult állapot) ezt indokolja.

3. Szedés

Az eszenciák szedésének két lehetséges módja van: 1) a kiválasztott eszenciák törzsoldatából (STOCK BOTTLE) keveréket készítünk oly módon, hogy 30 ml víz-brandy keverékhez minden eszenciából két-két cseppet adunk. Az így kapott keverékből minden alkalommal (általában naponta négyszer) négy cseppet teszünk egy kiskanálnyi folyadékba és így vesszük be az eszenciát. 2) A másik lehetőség, hogy az eszenciákat közvetlenül fogyasztás előtt keverjük és hígitjuk egy lépésben oly módon, hogy egy pohárnyi (kb. 2,5 dl) vízhez adunk minden összetevő törzsoldatából két-két cseppet, és ezt a pohárnyi folyadékot lassan kortyolgatva 15-20 perc alatt fogyasztjuk el. E második formánál a szokásos napi adag két pohárnyi.
Igen, lehet. A 4×4-es szedési ajánlás egy, a tapasztalatok alapján kialakult kompromisszum: krónikus betegségek esetében biztosan elegendő, akut betegségek esetében pedig a általában megfelel. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy bizonyos esetekben gyakoribb szedésre van szükség, pl. az Elsősegély Cseppeket akár negyedóránként is be lehet venni, ha indokolt. Maga Dr. Bach úgy fogalamzta meg a szedés javallatait, hogy a “beteg igény szerint vegyen be néhány cseppet néhány alkalommal (a few drops a few times)”.
Lehet, de nem érdemes. Érdemes úgy összeállítani a keveréket, hogy az minden valóban szükséges eszenciát tartalmazzon. Az egyetlen kivétel az Elsősegély Cseppek: ez kéznél lehet vészhelyzet esetére, ha a betegség jellege ezt megköveteli, és szükség esetén a “szokásos” keverék mellett, attól függetlenül lehet belőle bevenni.
Mivel maga a 4×4 cseppes adagolás is csak iránymutató, a szedési előírások is “lazák”: ajánlott az első 4 cseppet közvetlenül ébredés után, az utolsó 4-et pedig közvetlenül elalvás előtt bevenni. A maradék két alkalom (pl. dél körül és késő délután) lehetőleg étkezés és fogmosás előtt/után fél órával történjen.
Nincsenek, a Bach-terápia nem ismer ilyen korlátozásokat.
Ilyenkor érdemes a napi mennyiséget kb. egyenletesen elosztani, pl. 3×5 vagy 3×6 csepp formájában. Ennél jobban az egyszeri adagot nem érdemes megemelni, az nem fokozza a hatást.
Erre a kérdésre nehéz általánosságban is érvényes választ adni: függ a beteg érzékenységétől, a betegség jellegétől, a keverék jól összeállított voltától. Annyit mégis ki lehet jelenteni, hogy ha az összetevőket megfelelően választották ki, akut betegségek esetén max. 1-3 napon, krónikus betegségek esetén pedig 2-4 héten belül várható változás.
Ez egyénileg változó lehet. Akut problémáknál elegendó csak pár napig szedni az eszenciát, krónikus betegségek esetében azonban a terápia akár egy évig is tarthat. Általánosságban az mondható el, hogy a terápia hosszát az határozza meg a leginkább, hogy mióta tart a betegség: ahány éve kialakult, kb. annyi hónapnak kell eltelnie a teljes gyógyulásig.
Tapasztalaink szerint kb. minden ötödik beteg jelzi, hogy az első néhány napban váratlan és hirtelen javulás vagy rosszabbodás következik be az állapotában, ami azután az eszencia további szedésére elmúlik.
Bizonyos betegek az átlagosnál érzékenyebben reagálnak az eszenciák hatásaira. Bennük az eszenciák rezgése gyakorlatilag azonnal állapotváltozást idéz elő, ami lehet egyfajta kellemes, felszabadult érzés, amit beteg szubjektíven “javulásként” él meg, ill. előfordulhat, hogy az illető nincs felkészülve arra, hogy hirtelen túl sok, addig elfojtott érzelemmel és indulattal nézzen szembe, ilyenkor állapota “rosszabbodásáról” számol be. A terapeuta szempontjából mindkét eset inkább pozitív jel: a beteg reagál az eszenciára, tehát a kezelést folytatni kell és érdemes.
Folytatni kell az eszencia szedését, esetleg csökkentett adagban (pl. napi 1×4 vagy 2×4 csepp), esetleg Elsősegély Cseppekkel kombinálva. A kezdeti rosszabbodás (és javulás) max. 2-3 nap alatt elmúlik, és a gyógyulás a megszokott módon folytatódik (lásd a 3/14. számú kérdést).
Nem. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyen reakciókkal az esetek mintegy 20%-ában találkozunk.
A gyógyulás menetét egy folyamatosan emelkedő hullámvasúthoz szokták hasonlítani: intenzív javulási periódusokat stagnáló vagy enyhén visszaeső szakaszok követhetnek, amelyekre újabb, gyakran ugrásszerű javulás következik.
Az eszencia hatása jelentkezhet oly módon, hogy előkerülnek korábban elfojtott érzelmek, amelyek éjszaka nyilvánulnak meg, amikor az elme kikerül a tudatos kontroll alól. Ez a jelenség tehát pozitív jelként értékelhető, ám amennyiben kellemetlenné vagy zavaróvá válik az eszenciaszedés ritkításával vagy időlegesen az Elsősegély Cseppek alkalmazásával enyhíteni lehet a tüneteken, amelyek az emlékek, “elfelejtett” élmények újra tudatossá válásával egyébként egy idő után maguktól is elmúlnak.
A szó klasszikus, fiziológiás értelmben a Bach-virágterápiának nincsenek mellékhatásai, ugyanakkor nagyon ritkán előfordulnak olyan betegek, akik tüneteik rosszabbodásáról, esetleg szélsőségessé válásáról számolnak be. Ilyenkor a tüzetesebb vizsgálat erős lelki túlérzékenyet állapíthat meg, ami miatt az illető rosszabbul, ill. nehezebben viseli az eszenciák okozta érzelmi élénkülést.
Ilyenkor érdemes elkülöníteni, hogy nem érzi a változást, vagy valóban nincs is változás, ugyanis gyakran előfordul, hogy az illető maga nem érez változást, ugyanakkor számos pozitív környezeti visszajelzésről számol be. Ilyen esetekben leginkább abban lehetünk a segítségére, hogy ő maga is felismerje a változásokat. Előfordul azonban, hogy a keverék valóban nem éri el a kívánt hatást. Ilyenkor az egyik lehetőség, hogy nem kellő körültekintéssel kerültek az összetevők kiválasztásra, ill. lehetséges, hogy magában a betegben vannak még olyan blokkok, gátak, amelyek útjában állnak a gyógyulásnak. Mindkét esetben érdemes tovább keresni a betegség okait és szempontjait.
Ideális esetben ezt a gyógyulás menete szabja meg, vagyis a különböző problémák felbukkanása és eltűnése határozza meg az eszenciakeverék érvényességét. Ugyanakkor a Bach-terápiában nagy szerepe van a “szervezet bölcsességének”: ha valaki, aki egyébként rendszeresen szedi az eszenciakeveréket, hirtelen elkezd elfelejtkezni róla, vagy egyszer csak eszébe jut, hogy már három napja nem vett be eszenciát és lám mégis jól van, esetleg véletlenül kiborítja az eszenciásüveget – ez mind lehet annak a jele, hogy az adott keverék ideje “lejárt”, további szedésére nincs már szükség.
Ha az illető nem szétszórt típus, és nem éppen emiatt szedi az eszenciakeveréket, érdemes elgondolkodni azon, hogy szükség van-e még a keverék szedésére – lásd az 3/18. számú kérdést.
Fiziológiás függőség kialakulása kizárt, de természetesen pszichés hozzászokás kialakulhat. Ezt érdemes megelőzni a terápiába illesztett szünetekkel, vagyis érdemes két-három hetente egy hétig az eszenciaszedést szüneteltetni. Ezekben az időszakokban jól kontrollálható az addig elért javulás stabilitása is.
Fizikai kizáró ok nincsen, kellő körültekintéssel szinte minden fizikai vagy pszichés betegség esetében érhető el eredmény. Ha azonban a beteg nem tudja elfogadni a Bach-terápia szemléletmódját, esetleg kifejezetten elutasítja azt, akkor nem érdemes erőltetni, hiszen ő maga lesz gátja a gyógyulásnak.
Nem. Ez a legszigorúbb tilalmak egyike. A Bach-terápia alapelve az, hogy az a beteg, aki rosszul érzi magát, tehát elképzelhetetlen egy olyan helyzet, hogy valaki “mások miatt” legyen beteg. Általánosságban tehát az mondható, hogy inkább annak van szüksége eszenciakeverékre, aki másokat a tudtuk nélkül szeretne befolyásolni.

4. Kapcsolat más módszerekkel

Általában minden módszerrel jól kiegészítik egymást, de a tapaztalatok azt mutatják, hogy csak olyan módszerrel érdemes a Bach-terápiát kombinálni, ami a fizikai síkon hat. Az egyéb módszerekkel (kineziológia, bioenergetika, stb.) sem a két eljárás együttes alkalmazása nehéz, hanem az elért eredmények értékelése, ill. szükség esetén a terápiás terv módosítása.
A Bach-terápia gyakorlatilag bármilyen orvosi kezelés kiegészítőjeként alkalmazható, különös óvatosságot csak az alkohollal kölcsönható gyógyszerek szedése esetén igényel. Ilyenkor az alkoholt érdemes valamilyen más anyaggal (pl. almaecet) helyettesíteni. A kezelőorvost a kiegészítő terápiáról lehetőleg tájékoztatni kell. A gyógyszerek adagolásának beállítása minden esetben a kezelőorvos feladata.
Az eszenciák nem befolyásolják a gyógyszerek szedését, különös óvatosságot csak az alkohollal kölcsönható gyógyszerek szedése igényel. Ilyenkor az alkoholt érdemes valamilyen más anyaggal (pl. almaecet) helyettesíteni. A kezelőorvost a kiegészítő terápiáról mindenképpen tájékoztatni kell, hogy az elért eredményt helyesen értékelve tudja a beteg gyógyszeradagját megállapítani.
Nagyon jól, a Bach-terápiás és a pszichoterápiás kezelés tökéletesen kiegészíti egymást.
Bár a Bach Központ nem támogatja a Bach-terápia és az asztrológia összekapcsolását, az megvalósítható, s maga Dr. Bach is utalt egyik művében (A Tizenkét Gyógyító – Epsom, 1933) ilyen kapcsolat lehetőségére. Egy angol asztrológus, Peter Damian végezte el a zodiákusjegyek és a típusgyógyírek összepárosítását, ami alapul szolgáhat e vizsgálódásokhoz.

5. Bach-terápia és a testi tünetek

Nem, mivel a Bach-terápia a fizikai tünetek mögött meghúzódó érzelmi okot kezeli, amelyek egyénenként más és más formában jelenhetnek meg, Dr. Bach felfogása szerint értelmetlen és egyben lehetetlen is az eszenciák fizikai tünetekkel való párosítása.
Igen. Mivel a fizikai tüneteket az érzelmi egyesúlyvesztések, problémák hozzák létre, azok kezelésével és gyógyulásával párhuzamosan a fizikai tünetek is enyhülnek. A teljes gyógyulás természetesen magában foglalja a beteg fizikai és pszichés egészségének helyreállását is.
Nagyon ritkán ugyan, de előfordul ilyen, pl. egy súlyos érzelmi sokkhatás kísérőjelenségeként fellépő ájulás vagy eszméletvesztés esetén.
Bármilyen, a fizikai síkon ható gyógyítási módszer (pl. fitoterápia, gyógyszeres kezelés, stb.) mellett az érzelmi okok figyelembevételével eredményesen alkalmazható. A fontos az, hogy egyszerre kezeljük a betegséget (ha szükséges) a fizikai tünetek szintjén, és az érzelmi okok felderítésével az emóciók szintjén.
Az eszenciák “előre” szedésének nincs túl sok értelme, hacsak nem tudjuk pontosan, hogy mikor milyen érzelmi állapotba fogunk kerülni a közeljövőben. Ha érzeljük magunkon a betegségeket általában megelőző hangulát változást, akkor a jól kiválasztott eszenciákkal megelőzhető a betegség fizikai szinten való megjelenése, ill. lefolyása felgyorsítható.
Igen. Mivel az eszenciákat több lépcsőben erősen hígitani kell, mire a beteg megkapja őket, gyakorlatilag kimutathatatlan bennük a virágpor. Ugyanakkor természetesen minden esetben ki kell kérdezni a beteget az allergiája jellegéről és mértékéről, és a konkrét döntést ennek ismeretében kell meghozni.
Igen. Bár ilyenkor is külön kell minden esetet megvizsgálni, általánosságban elmondható, hogy jól beválnak a “Külső körülmények iránti túlzott érzékenység” csoportjába tartozó eszenciák (Apróbojtorján, Kisezerjófű, Diófa, Magyal), ill. a Bükkfa és az Elsősegély cseppek.
Ilyen esetekben több fontos alapelvet is szem előtt kell tartania a terapeutának: “gyógyíthatatlan betegség” nagyon kevés van, a betegek gyakran a diagnózisba betegszenek bele. Ugyanakkor óvakodni kell attól is, hogy a betegekben indokolatlan reményeket keltsen. Akinél gyógyíthatatlan betegséget diagnosztizáltak, annál az elsődleges Bach-terápiás cél mindenképpen a lelki élet stabilizálása, ill. a reménytelenség és a feladás oldása, a szubjektív életminőség javítása. Csak miután ez megtörtént, szabad áttérni a betegség (sok esetben évtizedes) okainak keresésére és gyógyítására.

6. A Bach-terápia használata gyerekeknél

Gyerekek esetében mindig fontos szerepe van annak, mit mond el a szülő, a gyerekeknek ugyanis nincs betegségtudatuk, nem maguk mennek kezelésre, tehát sok esetben nem is tudják elmondani, hogy miért vannak ott. További nehezítő tényező, ha a gyerek még nem beszél. Ilyenkor a viselkedés megfigyelésével, kártyaválasztással, spontánválasztással, a gyermek által készítet rajz elemzésével lehet eljutni a kiválasztott eszenciához. Ha a gyerek már beszél, érdemes őt magát is kikérdezni a körülményeiről, ill. azokról a viszonyokról, amelyekre a szülő panaszkodik. Ugyanakkor ügyelni kell arra is, hogy amennyire lehet, a szülőt kivonjuk ebből a folyamatból, mivel a szülő jelenlétében a gyerekek sokszor csak a tőlük hallott frázisokat ismételgetik. Természetesen ilyen esetekben is alkalmazhatók a fenti módszerek, ha a gyermek együttműködő (kb. 9-11 éves korig).
Ha a csecsemő csak anyatejet kap, akkor érdemes valamilyen alternatív módszert választani: az eszenciát beveheti az anya, vagy bele lehet tenni a csecsemő fürdővizébe, ill. szét lehet permetezni a szobában, ahol alszik.
Kisgyermekek esetében a keveréket tartósítószer (alkohol) nélkül készítjük el, így az alkoholtartalom olyan csekély, hogy semmiféle káros hatása nincs. Nagyobb gyerekeknél (5-6 éves kor felett) már a hagyományos tartósítási eljárás is alkalmazható.

7. A Bach-eszenciák használata növényeknél

Igen. Bár a növények érzelmi élete nehezebben ragadható meg, mint az embereké, a tapasztalatok szerint a rossz állapotban lévő, legyengült növények kezelésére jól beválnak az Elsősegély Cseppek és a Gyertyán-Olajfa-Szőlő keverék, tetvesedés esetén pedig a Vadalma.gyermek együttműködő (kb. 9-11 éves korig).

8. Az Elsősegély Cseppek

Minden olyan esetben, amikor hirtelen, vártlan vészhelyzet alakult ki, vagy annak kialalkulására kell számítani, ami erős lelki megterhelést jelent, esetleg maradandó nyomot hagy az illető lelki életében (pl. erős lelki sokkélmény, haláleset, baleset, hirtelen ijedtség, stb.).
Az Elsősegély Cseppek hatása valóban az egyes összetevők tulajdonságai alapján ragadható meg: a Napvirág azért került bele, hogy a vészhelyzetben sikerüljön elkerülni a pániktünetek és -reakciók kialakulását, a Cseresznyeszilva azért, hogy a pszichés megterhelés ne váltson ki önromboló cselekedeteket, a Nebáncsvirág azért, hogy az érintett ne türelmetlen kapkodással, átgondolatlanul, “fejjel a falnak” módszerrel akarja megoldani a higgadtságot igénylő helyzetet, az Iszalag révén kerülhető el, hogy az érintett elmeneküljön a valósággal való szembesülés elől (pl. elájuljon), végül az Ernyős Madártej gondoskodik arról, hogy az akut szituáció ne hagyjon maga után lelki sérüléseket, ne váljon feldolgozatlan problémagóccá.
Mivel az Elsősegély Cseppek vészhelyzetekre kidolgozott keverék, alkalmazása mindig az akut helyzetekhez kötődik, és néhány napnál tovább nem is érdemes használni.
Természetesen elvileg használható, de ennek nem sok értelme van. Lásd az előző kérdést!
Igen. Amennyiben valaki tudja hogy olyan szitációba fog kerülni, ami próbára teszi a tűrőképességét, érdemes előre “rákészülni” a helyzetre. Ilyenkor pl. az Elsősegély Cseppek is nagyon jól beválik.
Természetesen igen. Mivel a Bach-terápia nem a fizikai síkon fejti ki hatását, nagyon jól kiegészítheti egyes gyógyszerek, pl. a fájdalomcsillapítók hatását is.
Nem. Mivel az Elsősegély Cseppek vészhelyzetek akut kezelésére szolgál, nem alkalmas a hosszú távú kezelés helyettesítésére. Különösen igaz ez olyan esetekben, ha valaki “olyan alkat”, hogy “szinte állandóan Elsősegély Cseppeket kell szednie”.
Igen, alkalmazható. Amennyiben valakinek a vizsgahelyzet akkora pszichés megterhelést jelent, hogy az összeroppanással fenyeget, ez mindenképpen indokolt lehet, egyéb esetekben érdemes valamelyik jól bevált “vizsga-keverékhez” (ezeknek gyakori összetevője pl. a Napvirág, a Bohócvirág, az Iszalag, a Fehér Vadgesztenye, és az Olajfa) folyamodni vagy kialakítani az érintett saját vizsga-keverékét.
Igen, indokolt esetben lehet, ilyenkor az Elsősegély Cseppek egy komponensnek számít.
Természetesen ennek gyakorlati akadálya nincsen, azonban ilyen esetekben is igaz, hogy szinte bizonyosan össze lehet állítani egy olyan személyre szabott keveréket, ami jobban illeszkedik az érintett problémáihoz.
Igen létezik. Tulajdonképpen ennek tekinthető minden olyan jól eltalált, személyre szabott keverék, ami a beteg rendszeresen visszatérő, különösen megterhelő problémákra ad megoldást.
A hordozó bázis krémen kívül Elsősegély Cseppeket és Vadalma eszenciát tartalmaz.
Elsősorban különböző akut bőrproblémák (csípések, égések, marások, harapások, sérülések, kelések), emellett nehezen gyógyuló sebek, törések, stb. utókezelésére.
Valamilyen semleges bázisul szolgáló krémet (pl. hidrofil) vízfürdőben megfolyósítva kell az eszenciát belecsepegtetni (100 g kenőcshöz 8-10 csepp Elsősegély Cseppek és ugyanannyi Vadalma). Az így elkészült kenőcsöt hagyni kell megdermedni, majd hűtőszekrényben tárolva a hidrofil lejártáig felhasználható.

9. A Bach-terápia növényei

Dr. Bach szerint sem a mérgező, sem pedig a tápláléknövények nem alkalmasak erre a célra, a többi növény – elvileg – alkalmas lehet.
Igen, természetesen lehet. Dr. Bach egyes műveiben maga is szorgalmazta a kísérletezést, valamint azt, hogy mindenki tetszése szerint próbáljon meg új eszenciákat készíteni.
Az eszenciák alapjául szolgáló növényeket csak tiszta, eredeti állapotában megmaradt, természetes élőhelyről gyűjtsünk. Ez alól kivételt csak azok a növények jelentenek, amelyek nem őshonosak és csak betelepítve találhatók meg, mint amilyen a Kékgyökér.
Valószínűleg olyan lelőhelyeket már nem fogunk találni, amilyenekről Dr. Bach gyűjtötte az eszenciáit, ám időközben az emberek is megváltoztak, a környezetszennyezés hatása az embereket sem kerülte el. A bennünket körülvevő környezet állapota megfelel az ott élő emberek általános állapotának, ezért alkalmasak a – lehető legtisztább élőhelyről begyűjtött – növények az emberek gyógyítására.
Ez szemlélet kérdése. Paracelsus óta él az általa megfogalmazott elv, hogy az embereket legjobban olyan gyógyszerekkel lehet kezelni, amelyek a lakóhelyük környékéről származnak. Logikusnak tűnik az a feltételezés, hogy ez a Bach-eszenciák esetében (mivel esetükben még inkább energiákról, rezgésekről van szó) még hangsúlyosabb lehet. Más vélemények szerint csak azok területek megfelelők, ahonnan maga Dr. Bach kb. 70 évvel ezelőtt begyűjtötte eszenciái alapanyagait.
Tulajdonképpen csak az alapanyagul szolgáló növények begyűjtésének helyében. Másik fontos különbség lehet a hígitás és palackozás gépesítettségének mértéke, hiszen az ehhez szükséges tőkével általában a kis, alternatív gyártók nem rendelkeznek, ill. sok esetben elvi okokból ellenzik is a gépesítést, míg az angol sorozat egy ismert homeopátiás gyógyszergyárban készül. A harmadik különbség általában az ár: az alternatív sorozatok rendszerint olcsóbbak.
A magyar sorozat Dr. Bach és Nora Weeks eredeti leírásai alapján, a természetes élőhelyükön gyűjtött növényekből, kizárólag kézi munka alkalmazásával készül.
Magyarországhoz legközelebb Ausztriában, ahol gyógyszertárakban is kapható.

10. Dr. Edward Bach

Dr. Bach intuitív úton kereste és találta meg a növényeket, vagyis, amikor szembetalálkozott egy problémával, annyira átérezte azt, annyira ráhangolódott, hogy a természetet járva “hetedik érzékével” ki tudta választani azt a növényt, ami erre a problémára megoldást kínált, és amit azután a gyakorlatban is kipróbált.
Gyakran felmerül korai halálának kérdése – az emberek csodálkoznak, hogy egy ilyen csodálatos orvos miért nem gyógyította meg magát. Ha valaki elfogadja, hogy az élet síkja nem a fizikai test, hanem a lélek vagy a szellem, akkor a halál tényének önmagában kevés jelentőséget tulajdonít, függetlenül attól, hogy mely korban és milyen formában következik be. A halál nem a vég, csak egy út, amelyen visszatérünk létezésünk természetes állapotába. Így – ahogy Edward Bach esetében is, a neki rendelt feladat befejezésével eljött az ideje távozásának, hogy más síkon folytassa művét.
A wales-iek szerint torokhangon kellene ejteni – ‘welsh módon’, így “kicsit” vagy “kedvest” jelent – mivel Dr. Bach családja eredetileg Walesből származott. Amikor Dr. Bach megkezdte orvosi tanulmányait, tanulótársai főként angolok voltak, ezért nem tudták helyesen kiejteni a nevét, és a “batch”-szerű kiejtés mellett döntöttek és utána mindig is így nevezték. Mount Vernonban folytatódott ez a hagyomány, hiszen “ezt szoktuk meg” (John Ramsell), mindazonáltal elfogadják mindkét kiejtést, hiszen nem várható el, hogy mindenki ismerje ezt a kis történetet a név kiejtéséről. Európa legtöbb részén viszont más, “németes” kiejtés honosodott meg, amely lényegében Johann Sebastian Bach nevének kiejtésével azonos.
  • L.R.C.P. (Licenciate of the Royal College of Physicians): a Királyi Orvosi Kollégium okleveles tagja
  • M.R.C.S. (Member of the Royal College of Surgeons): a Királyi Sebészkollégium tagja
  • M.B. (Bachelor of Medicine): az orvostudomány baccalaureátusa
  • B.S. (Bachelor of Surgery): a sebészet baccalaureátusa
  • D.P.H. (Diploma of Public Health): közegészségügyi oklevél
Jelenleg természetgyógyász végzettség szükséges hozzá, ennek részleteit a 11/1997. (V. 28.) NM rendelet a természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseiről” tartalmazza.
Ma a Bach-terápia tudományos elfogadottsága csekélynek mondható, bár léteznek tudományos igényű vizsgálatok, ezek sem számban, sem pedig mélységükben nem elegendőek ahhoz, hogy a Bach-terápiát az orvostudomány számára elfogadhatóvá tegyék. Igéretes jelei vannak ugyanakkor annak, hogy egyes orvosok és pszichológusok eredményesen alkalmazzák betegeiken az eszenciákat.