LEÍRÁS

Roßkastanie/Common Horse Chestnut
Vadgesztenyefélék családja (Hippocastanaceae)

Vadgesztenye

A fehér vadgesztenye vagy, ahogyan népiesen hívják, a bokrétafa, 20-25 m magasra nő meg. Törzse többnyire nem egyenes, ágai göcsörtösek, szétterülők. Kérge sötétszürke, hosszában repedezett. Rügyei jellegzetesen nagyok, fényesek, gyantától ragadósak. Levelei hosszú nyélen ülnek, tenyeresen 5-7 levélkéből összetettek. A levélkék megnyúlt visszás tojásdadok, nyeletlenek, válluk hegyesszögű, csúcsuk hirtelen kihegyesedő. A levélkék éle kétszeresen fűrészes, színük világoszöld. A virágok 20-30 cm hosszú, felálló virágzatot alkotnak, kétoldalian szimmetrikusak, az 5 szirom fehér színű, sárga és pirosas foltokkal. A porzószálak kinyúlnak a virágból. Májusban virágzik. Termése tüskés falú, barna tok.
A fehér és a vörös vadgesztenye (Ae. pavia L.) keresztezésével létrehozott hibrid növény a piros vadgesztenye (Ae. x carnea Hayne). Levelei öttagúak, a levélkék a középső kivételével nyeletlenek, szirmai pirosak, közepükön sárga folttal. Termése tüskétlen. Parkfaként itt-ott ültetik.

ELTERJEDÉS, ÉLŐHELY

A mindenki által ismert vadgesztenyét a XVI. sz. híres botanikusa, Clusius „fedezte” fel, legalábbis a kertépítők számára. Az ő révén került ugyanis az eredetileg a Balkán magasabb hegyvidékein elő fa Bécsbe, s innen indulhatott azután hódító útjára, ami mind a mai napig tart, bár a nagyvárosok szmogos, szennyezett levegőjét, valamint az 1990-es évek közepétől terjedő, Észak-Amerikából származó kártevőt, az aknázómolyt már nehezebben viseli el. Magyarországon a leggyakoribb parkfa, elég csak a Margitszigetre, vagy a falusi fasorokra gondolni.

KLASSZIKUS RECEPTEK

Vadgesztenye rajz

A fehér vadgesztenye virágaiból napoztatós, a rügyekből és a piros vadgesztenye virágaiból forralásos módszerrel készül Bach-virágeszencia. A vadgesztenyerügy Bach-eszenciájához (Chestnut Bud) a következő leírás tartozik: „Azoknak, akik nem okulnak eleget tapasztalataikból és élményeikből, s a többieknél tovább tanulják a mindennapi élet leckéit. Van, akinek akár egyetlen élmény is elegendő lehet, a legtöbb ember mégis úgy érzi, hogy több tapasztalatra van szüksége ahhoz, hogy az aktuális leckét megtanulja. Ezért nagy bánatukra ugyanazt a hibát többször is elkövetik, egészen addig, amíg végre tanulnak belőle, vagy mások kárából okulnak.”
A fehér vadgesztenye virágából készült eszencia (White Chestnut) a következő lelkiállapotokra való: „Mindazoknak, akiknek elméjén időnként nemkívánatos gondolatok, elképzelések, belső párbeszédek uralkodnak el. Mindezek akkor kerekednek felül bennük, amikor pillanatnyi érdeklődésük nem elég erős ahhoz, hogy figyelmüket teljesen lekösse. Nyomasztó gondolatok merülnek fel újra és újra, s ha időnként el is tűnnek, később makacsul visszatérnek. Úgy tűnik, folyamatosan körbe-körbe járnak és sok lelki kínt okoznak. Amikor ezek a nemkívánatos, kellemetlen gondolatok jelen vannak, elűzik a lelki békét és lehetetlenné teszik, hogy a beteg a munkájára, örömeire vagy mindennapi kedvteléseire gondoljon.”
A vörös vadgesztenye virágeszenciájához (Red Chestnut) a következő leírás tartozik: „Azok számára, akik rettenetesen féltenek másokat. Önmagukért gyakran már nem aggódnak, attól viszont rettegnek, hogy szeretteikkel szerencsétlen, szörnyű dolgok történhetnek.”

Tradicionális felhasználások

A népi gyógyászatban nyár elején leveleit, ősszel kérgét is gyűjtik, mindkettőben jelentős mennyiségű csersav található. A kéreg és a levelek összehúzó, gyulladáscsökkentő hatással bírnak, külsőleg szintén vénás keringési problémák, visszerek, ödémák és mindenekelőtt aranyeres panaszok gyógyítására használatosak, fürdők, kenőcsök és bedörzsölőszerek formájában. Használhatók reumatikus fájdalmak, ízületi panaszok, csúz, köszvény enyhítésére is. A levelek és a kéreg kivonata (lehetőleg készítmények formájában) belsőleg krónikus emésztési zavarok, gyomorsavtúltengés, epeproblémák gyógyítására ajánlott.

 

MODERN FELHASZNÁLÁSOK

  • Felhasznált részek: A legfontosabb drogot a vadgesztenyefa érett magja szolgáltatja (fehér vadgesztenye mag – Hippocastani semen).
  • Monográfiák, gyógyszerkönyv: A vadgesztenyemagról pozitív E-monográfia, valamint ESCOP- és WHO-monográfia is készült.
  • Hatóanyagok: A magok 3-10% triterpén glikozidot (a legalább 30 különféle molekulából álló anyagcsoport gyűjtőneve eszcin), flavonoidokat (0,2-0,3%), szterolokat, illóolajat és 30-60% keményítőt tartalmaznak.
  • Gyógyhatások, indikációk: A magok eszcinje hajszálérvédő (a kapillárisok áteresztőképességét csökkentő, emiatt ödémásodást gátló), valamint vazoaktív (a vénák és artériák falát erősítő) hatással bír. A magok kivonatát a monográfiák krónikus vénaelégtelenség, varikózis, poszttrombotikus szindróma, fájó, vizesedő, dagadt és nehéznek tűnő lábak, lábszárfekély és operáció utáni lágyrész-dagadások kezelésére ajánlják.
  • Adagolás: A magok belsőleg csak készítmények formájában használatosak.
  • Mellékhatások, ellenjavallatok: A magok túladagolva enyhébb mérgezéseket okozhatnak, ezért belsőleges felhasználásuk kizárólag készítmények formájában ajánlott!