LEÍRÁS

Schwarzerle, Roterle
Common Alder

Nyírfafélék családja
(Betulaceae)

Copyright http://www.netherbarium.hu

Az éger kedvező esetben 20-25 m magasságot is elérő, kúpos koronájú fa. Kérge fiatalon barnás-zöldes, fényes, idősebb korában inkább szürkésbarna, repedezett. Lápos, vízzel borított területeken jellegzetes légzőgyökereket („lábakat”) fejleszt. Fiatal hajtásai enyvtől ragadósak. Levelei kerekdedek vagy visszás tojásdadok, 4-10 cm hosszúak, csúcsuk lekerekített vagy kicsípett, szélük szabálytalanul fűrészes. A levéllemez fényes, mélyzöld színű, alul-felül kopasz, csak az érzugokban szőrös. A levél nyele 1-3 cm hosszú. A porzós és a termős virágzatok már az előző évben kialakulnak és szabadon telelnek át. A porzós barkák az ágvégeken 3-4-esével állnak, barnásvörösek, a portokok sárgák. A termős virágok jóval rövidebbek és tömzsibbek, szintén barkában állnak. Tavasz legelején, többnyire még márciusban nyílnak. Apró makkocskái tobozszerű, tojásdad, nyeles, 1-2 cm hosszú termésben érnek meg, a felnyílt áltobozok a termések kiszóródása után még sokáig (sokszor évekig) megmaradnak.
Hegyvidéki, hűvösebb viszonyokhoz szokott faj a hamvas éger (A. incana (L.) Mönch), hazánkban a középhegységek magasabban fekvő patakjai mentén és a Nyugat-Dunántúlon lehet megtalálni. Fiatal hajtásai nem enyvesek, a levelek fiatalon pelyhesek, csúcsuk kihegyesedő. A termős virágzatok és az áltobozok nyél nélküliek.

ELTERJEDÉS, ÉLŐHELY

Az enyves éger Európában, Észak-Afrikában, Kis-Ázsiában és a Kaukázusban él. A Kárpát-medencében mindenütt megtalálható, nagy vízigénye miatt elsősorban hegy- és dombvidékeink patakvölgyeiben (patakmenti égerligetek), valamint erdőalkotóként a Szatmári-sík és a Hanság lápos területein (égerlápok) fordul elő.

KLASSZIKUS RECEPTEK

A kelta fanaptár szerint március 18-tól április 14-ig tart az égerfa (Fearn) hónapja. Víztaszító, teherbíró fáját régóta használták víz alatti alapok, vagy mocsaras területeken álló épületek készítésére, többek között Velence egy része, illetve sok középkori katedrális is égerfa cölöpökre épült. A kelta mitológiában Bran isten fája volt az éger. A legenda szerint halála után az isten fejét hívei leválasztották a holttestről és magukkal vitték. A fej folyamatosan beszélt, főleg jóslatokat és jövendöléseket mondott, végül a mai Tower (London) helyén ásták el, hogy nyugalmat találjon. Úgy tartják, hogy míg Bran feje föld alatt van, addig mindenféle támadástól megvédi népét.

Hildegard von Bingen a gyógyászatban nem használja, legfeljebb a bőr keléseire ajánlja a fiatal leveleket.

Hieronymus Bock szerint „a nedves égerfa, leveleivel, kérgével és virágával ritkán használtatik a gyógyításban, de a zöld lombot külső, forró károkra szokták tenni. A zöld égerlomb a dagadásokra téve szétoszlatja azokat és oldja a forróságukat. A fáradt küldöncök és mások, akik túl sokat vannak lábon és a forróságtól kifáradtak, hogy már nem képesek a lábukon maradni, tegyenek zöld égerleveleket a cipőjükbe és járjanak azon, mert csillapítja a fájdalmat, kihúzza a forróságot és más fáradtságot. A mondott zöld lomb reggelente, harmatosan a szobába téve, ahol sok légy van és egy óra múlva kidobva, összevadássza a legyeket, mert beleragadnak a sűrű, ragadós levelekbe. A kéregből fekete színt készítenek, így tesznek a sapkakészítők és festők, meg a cipészek, égerkérget vesznek és öreg vasat, néhány napra mindkettőt együtt vízbe áztatják, s fekete színt ad, mint a tinta… Különben a nagy alapokat is égercölöpökre ültetik, melyek örökre károsodás nélkül a földben maradnak és ahogyan egyesek mondják, kővé válnak, ahogyan magam is láttam.”

Tradicionális felhasználások

Copyright http://www.netherbarium.hu

A népi gyógyászatban a fiatal leveleket és a kérget március-áprilisban gyűjtik és árnyékban szárítják. A levelek flavonoid glikozidokat, rezint és cukrokat tartalmaznak, a kéreg főzete összehúzó hatású, a népi gyógyászatban elsősorban torokgyulladások kezelésére használatos gargalizálószer. A levelek gyulladáscsökkentő és összehúzó hatással bírnak, így elsősorban sebek, sérülések, aranyeres panaszok külső kezelésére használhatók.

MODERN FELHASZNÁLÁSOK

  • Felhasznált részek: A modern fitoterápia nem használja!
  • Monográfiák, gyógyszerkönyvek: –
  • Hatóanyagok: –
  • Gyógyhatások: –
  • Adagolás: –
  • Mellékhatások, ellenjavallatok: –